Sokan tanácstalanok, hogyan kezdjenek hozzá illegális (vízjogi engedély nélkül megépített) kútjuk legalizálásába. A folyamat - bár sokszor annak tűnhet - valójában nem végeláthatatlan, kiváltképp, ha az engedélykérelmi dokumentációt megfelelő alapossággal állították össze.
Talán a legelején jobb a kételyeket eloszlatni miszerint vannak olyan kutak, amelyek engedély nélkül üzemeltethetők. A vízkivétel és vízhasználat minden esetben vízjogi engedélyhez kötött tevékenység, függetlenül a felhasználás céljától, mennyiségétől, valamint a kút kialakításától, talpmélységétől. A jelenlegi jogszabályi háttér tehát nem tesz különbséget engedélyezés tekintetében, legföljebb abban, hogy azt a helyi jegyző, vagy a területi vízügyi hatóság (jelenleg az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság) engedélyéhez köti. A helyszíni bejárások és az előadások megtartása közben rengeteg téves, a mezőgazdasági vízhasználatokat érintő információval találkoztam.
A mezőgazdasági és egyéb, nem kizárólag házi vízhasználat (házi vízhasználatok: lakóház, konyhakert, háztartási igényeket nem meghaladó állattartás, évenként 500 köbméternél kevesebb vízfelhasználás) minden esetben az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik, amely a szakhatóságok bevonásával dönt a meglévő kút vagy egyéb vízhasználat (pl. felszíni vízkivételek) vízjogi engedélyének kiadásáról.
A felszín alatti, illetve a fel-színi víztestek vagyonkezelője minden esetben a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság, annak a vagyonkezelői hozzájárulását kell beszerezni a vízjogi engedély kiadásához. E hozzájárulás nélkül nem adható ki vízjogi fennmaradási engedély.
Az öntözési célú vízkivételek esetében a fentieken kívül a területileg illetékes talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása is szükséges, ezért a vízjogi engedélykérelemhez kapcsolódóan talajvédelmi tervet is készíteni kell.
Az engedélyes terv össze-állításához szükséges a vízellátást adó felszíni vagy felszín alatti víz minőségének vizsgálata (általános vízkémiai vizsgálatok, öntözési módtól függően gáz-vízviszony-vizsgálatok), az öntözött terület talajának vizsgálata, illetve adott esetben az öntözött területen a talajvíz minőségének vizsgálata.
Azoknál az öntözőtelepeknél, ahol a termőföldön víztározó épült, a víztározó bruttó alapterületére vonatkozóan a végleges, más célú hasznosítási engedélyt kell beszerezni az illetékes földhivataltól a vízjogi engedélyeztetési eljárás lefolytatása előtt, és ebben az esetben a kivonás miatt meg kell fizetni a földvédelmi járulékot.
Az engedélykiadás moratóriuma a jelenleg hatályban lévő jogszabály alapján 2018. december 31. napja, nevezetesen: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatályba lépését megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31 -ig kérelmezi, és az engedély meg-adásának feltételei fennállnak."
Az engedély megadásának feltételei aggasztónak tűnnek, de a gyakorlat azt igazolja, hogy a hatóság szigorú feltételek megszabása mellett ugyan, de engedélyezi a kérelmezett létesítmény üzemeltetését. Fontos azonban leszögezni - ami sok esetben nem a kérelmezőnek kedvez -, hogy számos esetben a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő a kút, amivel az engedélykérelem összeállításával megbízott tervező sem tud mit kezdeni. Az engedélyeztetés elindításánál a legfontosabb a megbízó és a tervező közötti őszinte kommunikáció, ami kitér a kút talpmélységére, a meglévő kutak számára, valamint a valós öntözött terület nagyságára és az ezzel egyenesen arányos vízfelhasználás mennyiségére.
Az engedélykérelem összeállításával egy időben a megbízott szakembernek érdemes utánajárnia, hogy az engedély kiadhatóságának fel-tételei rendelkezésre állnak-e vagy sem. Amennyiben az engedély kiadásának nincs sem-milyen akadálya, akkor érdemes megkezdeni az engedélykérelem összeállítását. Az két alapvető szakirányú dokumentációt tartalmaz, az egyik a vízjogi állapotrögzítő tervdokumentáció, a másik a növényvédelmi szempontból fontos öntözési talajvédelmi terv a szükséges mintaszámmal és laborvizsgálattal.
(Kertészet és Szőlészet szaklap 21. számában cégünk közreműködésével megjelent cikk)